A Filmvilág blog titkos laboratóriumából hamarosan érkezik a minden igényt kielégítő nagy év végi toplistás podcast, de addig is következzenek azok az idei személyes kedvenceim, melyek ilyen-olyan okokból nem fértek ugyan a legjobb tíz közé, de 2020 sokkal üresebb lett volna nélkülük. A sorrend szigorúan időrendi.
Az év gyorsan zakatoló, gyakorlatilag instant nosztalgiajárata
Egyetlen röpke év sem telt el még el a Vadászat óta, de a politikai alapon űzött embervadászat morbid alapötlete már most egy fokkal realisztikusabbnak tűnik, mint a tavaszi bemutató idején. A napokkal a járvány felfutása előtt mozikba küldött, majd a hirtelen világfelfordulás miatt igazságtalanul gyorsan elvérző szatíra a pandémia kellős közepén hirtelen fényévnyi távolságba sodródó régi világunk kedves zárványaként vigasztalt. A várost épp lezárták, én pedig nosztalgiázva néztem a filmet: lám, a korona alatt mégiscsak ott van valahol a normalitás, ahol még a szakadékká táguló véleménykülönbség volt a legnagyobb problémának. A Vadászat persze távolról sem remekmű, de borítékolhatóan jól fog öregedni. Az unokáink akár rögrealista dokumentumfilmként, akár a nagy századeleji turbulencia filmes relikviájaként nézik majd, e korszellemet palackozó alkotás valószínűleg előkerül még. (Mozibemutató – VOD)
